Erre gondolt: ?
A választómező megváltoztatása azonnal és automatikusan elindítja a rendezést.
19 találat
80 éve módosították az 1914. évi sajtótörvényt
Az 1914. évi sajtótörvény (XIV. tc.) elfogadása ellen az akkori ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak, mert abban a sajtószabadság utolsó bástyáinak a lerombolását látták. Az új sajtótörvény azonban a gyakorlatban sohasem érvényesülhetett teljes mértékben. Hatályba lépése után néhány hónappal kitört az első világháború, és ezzel a kivételes hatalom állapota következett be, ami nem tette lehetővé a törvényben kimondott sajtószabadság maradéktalan érvényesülését. Az első világháborút követő forradalmak ugyancsak nem állították vissza a sajtó szabadságát, a sajtótörvényt egyéb törvényekkel, illetve azok alapján hozott rendeletekkel korlátozva alkalmazták. A kiépülő ellenforradalmi rendszer egy ideig fenntartotta a kivételes állapotot, de annak megszüntetése után sem érvényesülhetett e törvény. Új lap alapításához a miniszterelnök engedélye volt szükséges, a belügyminiszter pedig betilthatott lapokat. Többször tettek kísérletet új sajtótörvény elfogadására. Ezek a kísérletek azonban a politikai és az iparági konszenzus hiánya miatt elbuktak.
Legyen-e cenzor a Google, vagy sem?
E kérdés talán az egyik legfontosabb dilemmája a szólásszabadság újkori történetének. Az ún. „on demand” szolgáltatások ugyanis oly mértékben átírták a hírközlés mechanikáját, hogy kérdésessé vált az emberi tartalomszabályozás létjogosultsága is. Erre jó példa a Google Inc.-et érintő folyamatos kritika, mely a keresőóriás hirdetési és videó-szűrési politikáját érinti.
Száz éve halt meg Ferenc József – lapok a császár és király haláláról
Az uralkodó halálhíre gyorsan elterjedt, másnap szinte valamennyi újságot hamar szétkapkodtak az olvasók.
A Facebook és a hírek világa
Az utóbbi időben több ízben került terítékre a Facebook és az oldal hírszűrő politikája. Először arról jelentek meg sajtóhírek, hogy az oldal tudatosan szűri a jobboldali híreket az aktuálisan felkapott témákat jegyző „Trending Topics” listájából, majd később egy belső hiba folytán bizonyos kiadók Facebook oldalai nem tudtak közzétenni híreket az oldalon. Míg utóbbi csak egy átmeneti, és előre nem tervezett akadálya volt a hírek felhasználókhoz való eljutásának, előbbi, vagyis a Trending témák tudatos szűrése viszont igen komoly kérdéseket vet fel az oldal működésével kapcsolatban.
Utánam a „Viz-özön” – A Facebook és a cenzúra
A Facebook szóvivője nyilvánosan kért bocsánatot a Viz magazintól azért, mert elérhetetlenné tette az újság facebook-oldalát. A népszerű brit karikaturista magazint kedden tiltotta le a Facebook, majd azt másnap már vissza is állította, az azonban nem derült ki, hogy vajon a vicclap milyen megnyilvánulásával érdemelte ki az elérhetetlenné tételt.
A sajtószabadság története Magyarországon 1914-1989
A kötetben a sajtót ért büntetések (lapbetiltások, sajtóperek stb.) példák alapján történő szemléltetése is bőséges teret kap, és emellett a mindenkori politikai elitek sajtószabadságról alkotott felfogásáról is képet kap az olvasó.
A sajtóirányítás szervei az Osztrák-Magyar Monarchiában az első világháború alatt. VIII. – Sajtóellenőrzés akadozik
Amint a korábbi bejegyzésekben már szóba került: Magyarországon az első világháború idején általánosan kötelező cenzúra nem volt ugyan, de a „hadviselést veszélyeztető” tartalmú cikkek nem jelenhettek meg. Ennek a gumifogalomnak az értelmezése nem volt egyszerű feladat, ezért a kialakult gyakorlat szerint a lapok nem hivatalos úton szerzett közleményeiket gyakran önként bemutatták a Sajtóalbizottságnak, annak eldöntése céljából, hogy azok megjelentethetők-e.
A sajtóirányítás szervei az Osztrák-Magyar Monarchiában az első világháború alatt. VII. – Sajtóellenőrzés a gyakorlatban
A háború elhúzódása, a döntő győzelem elmaradása a sajtó és a széles tömegek körében is fokozatosan aláásta az „igazságos” háború melletti kezdeti lelkesedést. Ennek következtében megszaporodtak a kormány politikáját és a háború folytatását kritizáló hangok.
A sajtóirányítás szervei az Osztrák-Magyar Monarchiában az első világháború alatt. VI. – Sajtótermékek behozatala és kivitele
A sajtótermékeknek az országból való kivitelét, illetve az országba való behozatalát is engedélyhez kötötték a „nagyháború” éveiben. Az engedélyezést ezekben az esetekben azonban nem a Hadifelügyeleti Bizottság végezte, amely – mint láttuk a korábbi bejegyzésekben – a belföldi sajtóellenőrzés legfontosabb szerve volt. Külföldről sajtóterméket behozni csak a miniszterelnökséghez tartozó Külföldi Sajtótermékeket Ellenőrző Bizottság engedélyével lehetett, míg a sajtótermékek kivitelét kizárólag a Könyvkiviteli Bizottság engedélyezhette. A hadifoglyoknak sajtóterméket pedig csak a Vöröskereszt közvetítésével lehetett küldeni.
A sajtóirányítás szervei az Osztrák-Magyar Monarchiában az első világháború alatt V. – Tisza István szerint jobb a kritikus sajtó, mint a teljes cenzúra
Egy 1915 májusában a magyar miniszterelnök és a k. u. k. Hadsereg Főparancsnokság (AOK) között lezajlott levélváltás is a sajtóellenőrzés egységes elvek szerinti nehézségeire vetett fényt. Az AOK ismételten felhívta a magyar miniszterelnök figyelmét arra a „káros és lelkiismeretlen” viselkedésre, amellyel a sajtó régóta, de „különösen az utóbbi időben” az élelmiszerhiány és az áremelkedés kérdését tárgyalja.